Csicsókát -bevallom- utoljára gyerekkoromban láttam. Volt a kertünk végében egy jó csomó, de a nagypapám mindíg azt mondta, hogy a csicsóka az a szegények krumplija, ezért aztán nem is szedtek föl belőle soha.
Most már nem az a lényeg, hogy kinek a krumplja, az a fontos, hogy végre megkóstolhattuk, s elmondhatjuk, hogy nagyon sajnáljuk amiért eddig is vártunk az elkészítésével. Azt hiszem, hogy gyorsan be kell hozni a lemaradásomat a csicsókával. Piacon járva rá is találtuk egy láda csicsókára. Nem mertem venni, csak 3 db-ot, mert nem tudtam fog-e ízleni. Ízlett.
Először a neten próbáltam rákeresni a csicsóka krémlevesre, s nagy örömömre egyik nagyon kedves ismerősöm Zamat és Illat blogján meg is találtam.
Nem sokat változtattam a hozzávalókon, azért leírom ahogyan én készítettem:
Hozzávalók:
3 db kisebb csicsóka (kb 35 dkg volt)
1 kisebb fej édes hagyma
3 gerezd fokhagyma
só
bors
1 evőkanál (só és tartósítószer mentes) ételízesítő
1 dl tej
1 dl habtejszín
Az elkészült leves tetejére 2 szelet szezámmagos zsemleszelet megpirítva, kockára vágva.
A csicsókát meghámozzuk, felkockázzuk, s egy kisebb lábasba feltesszük főni, hozzáadjuk az édes hagymát apró kockára vágra és a fokhagyma gerezdeket, és az ételízesítő. Annyi víz kell rá, hogy éppen csak ellepje.
Rövid idő alatt megpuhul a csicsóka. Botmixerrel pépesítjük, hozzáadjuk a tejet és a tejszínt, s csak éppen átforraljuk.
Én nem hígítottam, s így sűríteni sem kellett.
A zsemleszeleteket egy kevés olajjal bespriccelt serpenyőben mindkét oldalukon megpirítjuk, kockára vágjuk és a leves tetejére szórjuk.
Nagyon laktató, nagyon finom. Biztos vagyok benne, hogy nem utoljára ettünk ilyen finom krémlevest.
Óriási előnye, hogy kb 15 perc alatt elkészül. Én két tálkába adagoltam, de ez a mennyiség 3-4 fő részére is elegendő, mert bizony ezek a tálkák jó fél literesek.
A leves után smarnit fogyasztottunk, de erről egy másik bejegyzésben írok.